KezdőlapLátnivalókProgramokGalériaKapcsolatBelépőjegyekblokk
HU EN SK
X

Látogatóközpont I.emelet

Az Alsóvár és a Németvár története  

Szendrő területén valószínűleg eredetileg három vár is létezett egy időben. Tomka Gábor régészeti kutatásai alapján a középkori erődítmény minden bizonnyal a település mai központjában, a református templomtól északra állt. Maradványai ma is megfigyelhetőek a házak között. A beazonosított helyű várak közül az Alsóvár épült a legkorábban. 

Németvár, Alsóvár.png

Szendrő várát és annak királyi várnagyát Cselenfi Sándor fiát, Jánost 1355-ben említik először az írott források. Feltehetően Zsigmond király uralmának kezdetén más erőségekkel együtt Szendrő is magánbirtokos kézbe került. A várat és a hozzá tartozó uradalmat a pelsőci Bebek István országbíró fiai szerezték meg. Az 1404-ben úgynevezett Bebek-vár -amit a kutatás Alsóvárként is ismer -, nem csupán uradalmi központ volt, hanem a birtokos család lakóhelye is.   A XVI. század közepétől a szendrői vár történetére is hatással voltak az ország eseményei. 1545-ben I. Ferdinánd próbálta elfoglalni a várat a Szapolyai-párti Bebek Györgytől sikertelenül. Végül 1566-ban I. Miksa királynak Lazarus von Schwendi hadvezér segítségével sikerült elfoglalni a Bebek-várat, megerősítve helyzetét az északkeleti országrészben.  1577-ben, Rudolf király trónra lépését követően haditanácsot tartottak a törökökkel szemben folytatandó politika meghatározása érdekében. A védekezési stratégiát elfogadó haditanácson az egyes végvárak fejlesztési javaslatait sorra vették, ekkor határoztak Szendrő további kiépítéséről is. A fennmaradt számadáskönyvek felgyorsult, nagyarányú építkezésekről tanúskodnak.   1570-es években a Bebek-vártól nyugatra, a Bódva folyó ágai által közrefogott mocsaras, sík területen egy új erődítmény létesítéséhez fogtak hozzá. Ez volt a helyiek által Németvárnak nevezett erődítmény, ugyanis az építtetői és a mérnökök a német nyelvet használták, létesítése pedig főként a habsburg területek védelme miatt volt fontos. Az ábrázolások alapján ismert ötbástyás Németvár, a Bódva ágaival körbevett erődjének, a huszárvárral bővített alaprajza a mai településszerkezetben is megfigyelhető.

2004_10_szendro_varak_helye.jpg

Az erődítmény azonban nem állt sokáig, ugyanis a folyó nagy áradásai rendszeresen alámosták és súlyosan megrongálták. 1690-ben az Alsóvárat gróf Csáky István vette meg, aki a vár helyén a jelenlegi Hősök tere északi oldalán kastélyt építtetett. A Csáky-kastély magába foglalta a korábbi vár két bástyáját és körítőfalait. A 18. században Csáky Antal további átalakításokat végeztetett az épületen. Bár a kastélynak ma már csak a romjai fedezhetők fel, a 19-20. században készült fényképeken és rajzokon jól látható az egykori épületegyüttes.

A_régi_Csáky-kastély.jpg
 

Felsővár, (Szedrői vár) Christoforo Stella hadmérnök és építész tervei alapján vette kezdetét a 16. század utolsó évtizedében a Felsővár építése a Várhegyen kijelölt, mintegy 1,2 hektárnyi területen. A várudvar magaslatán helyezkedett el a mintegy 2,2 méter vastag falazattal körbevett belső vár, melynek közepén háromemeletes torony állott.  1639-ben már a központi torony, a vár falai és a bástyák is álltak. Szintén megfigyelhető az ábrázolásokból, hogy ebben az időszakban a torony sátortető-fedéssel rendelkezett.

alsó-vár torony 19_szazad.jpg  

A belső vár nyugati oldalon nyíló kapuját egy emeletes épület kötötte össze a toronnyal, valamint falövének belső oldalán fából ácsolt ágyúállások szolgálták a védelmet. Az északkeleti bástya keleti tövében nyíló bejárat szolgált a szekerek, lovasság, és a gyalogosok számára. A várat a 17. század első felében Bocskai István, Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György seregei is igyekeztek elfoglalni.   „1659-ben az egri török Szendrő vidékét rabolta s egészen a vár közelébe merészkedett, hol Bárius András elfogott kocsisának fejét vette. Az öreg Hatvani András kapitány az alatta volt német és magyar vitézekkel utána menvén Kazinczig űzte s ott összecsapott vele. Erős harc fejlődött ki köztük, s a törökök legyőzték a kisebb számú magyarságot. Hatvani András maga is elesett s fejét a törökök magukkal vitték Egerbe.” Rákóczi György erdélyi fejedelem serege 1645-ben, az Alsóvár és Németvár elfoglalását követőn észak felől vette ostrom alá a Felsővárat, azonban a várfal áttörése ellenére sem sikerült bevennie a várat. Az ostromot követően a vár területén átépítések zajlottak.  Az ostrom utánra tehető a belső vár tornyának felújítása, valamint a nyitott ágyúállások zárttá alakítása. A belső vár udvarán korábban álló fa szerkezetű ágyúállásokat elbontották, a falak belső oldalát rézsűs földtöltéssel erősítették meg, az ágyúk a felső síkon alakítottak ki helyet. Az 1664-es ábrázolásokon is jól megfigyelhető a torony megújult barokkos hagymakupolája. 

A vár tornya az 1664-es ábrázoláson, hagymakupolával

A Felső vár korszerűsítése utáni állapotra utal az az alaprajz, melyet a kutatás 1670-re keltezett. Eszerint ekkorra a déli kötőgátak és bástyák megerősítése befejeződött, az ágyúkamrák jelölése alapján pedig az északnyugati bástya feltöltése is elkészült. 1692-ben villám csapott a belsővár közepén álló nyolcszögletű toronyba, ennek következtében az ott tárolt nagy mennyiségű lőpor felrobbant. A parancsnoki épületek olyan súlyosan megsérültek, hogy 1702-ben a bécsi udvari haditanács a helyreállítás helyett lebontásra ítélte a várat, ezt azonban megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc.

szendro_III_allo_07_spicify.jpg

A vár még így is sokáig ellen tudott állni a kurucok ostromának, azonban miután 1704-ben felégették a várost és ostromzár alá került az erődítmény, az ágyúkat és egyéb hadifelszereléseket tartalmazó jegyzékkel együtt átadták kurucoknak. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707 elején döntött a vár lerombolásáról, a bástyák és falak felrobbantását Lemaire francia hadmérnök irányításával végezték. A bástyákat összekötő falszakaszok túlélték a robbantást, a falmaradványokat valószínűleg a helyi lakosság bontotta el és használta fel építőanyagként. A szendrői Felsővár katonai pályafutása ezzel véget ért. Az utóbbi években történt kutatások során a felszínre került tárgyi emlékek, a részleges helyreállítások és az Európai Uniós fejlesztések által felidézhetjük az egykori monumentális reneszánsz erőd fénykorát.  

 

Fotó, 3D elméleti rekonstrukció, 2D grafika: Pazirik Informatikai Kft.

vv-logo.jpg